Koselák Renáta ( Elnök, táncos )
Piliscsabán, a Febe Evangélikus Szeretetszolgálatnál titkárnőként dolgozom. Már gyermekként megismerkedtem a kerekes székes tánccal, és beleszerettem! Végigkísérte általános iskolás, majd szakmunkás éveimet is. Ám ahogy az iskola véget ért, úgy a tánc is. Végül idén nyáron egy Balatoni tábor alkalmával futottam össze a tánccsoporttal, akiknek a barátnőm ajánlott be.. Egy álmom teljesült azzal, hogy befogadtak maguk közé! Szerintem az a legcsodálatosabb a táncban, hogy nincs az az érzelem, melyet ne lehetne kifejezni vele! És nincs az az élethelyzet, melyben a zene ne volna gyógyír!
Ungvári Györgyi ( Alelnök, táncos )
Nagyon régen születtem. Nem álltam be a sorba, mégis rám talált a gyermekbénulás betegség hat hónapos koromban, és elválaszthatatlanok lettünk. Sok mindennel foglalkoztam, de valahogy mindig visszaterelt az élet a mozgássérültek felé. Úszóversenyző is voltam, szopránt énekeltem egy énekkarban, szeretek fotózni, utazni, jelenleg egy civil szervezetet vezetek: Mozgássérült Emberek Önálló Élet Egyesülete. Tizenkilenc éves kerekes székes táncos múlt van mögöttem. 2012-ben azonban több társammal együtt elengedtük a múltat, meghoztunk egy döntést, és kiléptünk előző csoportunkból. Új társulatot alapítottunk ParaDanceCompany néven.
2018 február elején, mint szóló táncos is kipróbáltam magam és belekóstoltam a versenytánc világába is. A debütálás egy második helyezést hozott számomra a Magyar Bajnokságon.
Örömmel járom a csapattal az országot, világot a fellépések helyszíneire. Számomra kihívás, mozgáslehetőség és az emberek gondolatainak pozitív irányba való terelése a sérültek felé a cél.
Kátai Virág ( Táncos )
A tánchoz egészen pici korom óta vonzódom. Kezdetben haverokkal jártam “csörögni” bulikba, diszkóba, majd Több, mint másfél évtizeddel ezelőtt csatlakoztam egy tánccsoporthoz, és egyre inkább a szenvedélyemmé vált. 2012 szeptemberében döntöttünk úgy pár táncos társammal és barátommal, hogy kiválva az előző tánccsoportból új utakat és lehetőségeket keresünk a kerekes székes tánc világában, és megalakítjuk a ParaDance Company-t. A tánc egy varázslatos dimenzió, olyan csodát adunk át a közönségnek, mely visszahat ránk is. Ilyenkor egyfajta “mágikus pillanat” jön létre, ami semmihez sem hasonlítható eufóriát idéz elő bennem. Ezen túlmenően nagyon sok örömöt, önbizalmat, az önkifejezés lehetőségét és az élet kiteljesedését adja számomra. A tánc mellett sok mindennel teszem színesebbé a munkás hétköznapokat. Kipróbálás szintjén belekóstoltam kerekes székkel extrémnek tűnő sportokba, úgymint lovaglás, paint ball, sárkány- és vitorlázórepülés, ülő sí, léghajózás, vitorlázás, trail-o, bob, és nagy kedvencem mind közül a jet-ski, amit mai napig űzök. Két éve részt vettem egy sérülteknek szervezett sátras túlélőtúrán is. Humán vénámnak köszönhetően időnként firkálgatok ezt-azt. Pár éve megnyertem egy kerekes székeseknek kiírt irodalmi pályázatot, és verseim is megjelentek két antológiában. Amikor csak tehetem, utazom, kirándulok, világot látok. Kedvenc helyem Olaszország, talán nem véletlenül lettem olasztanár. Ahogy egy rólam szóló újságcikkben nyilatkoztam: minden őrültségbe belemegyek. Hogy miért? Mert ki akarom használni az élet kínálta lehetőségeket, és ahogy fogalmaztam egyik írásomban: “Mert szeretek élni. Mert érzéseket adok és kapok. Mert le akarom dönteni a falakat, a sztereotípiákat, amik közénk állnak. Mert erre születtem. KOS-nak. Faltörő, faldöntő kosnak.”
Almási Nikolett ( Táncos )
1998 őszén volt egy autóbalesetem, emiatt kerültem kerekesszékbe. Van egy kiskamasz fiam, Szabolcs. Sportos, vagány csaj vagyok. Sokféle sportot kipróbáltam már, de végül a táncot választottam. A tánc karban tartja a testem és a lelkem is. Csapatunk egy igazi baráti társaság, így imádok próbákra járni. Sokat nevetünk, és jókat gurulunk. Nagyon izgulós vagyok, de imádok a színpadon lenni. A fellépéseinkkel erőt adunk és örömet szerzünk, ez nekem is nagyon sok energiát ad a mindennapi problémák leküzdésében. Szerencsés vagyok, mert sok barátom van. Sokan szeretnek és ez egy fantasztikus érzés. Szabadidőmben imádok a konyhában tevékenykedni, finom tortákat és sütiket készíteni.
Mészáros Gabriella ( Alelnök, táncos )
Gabi 2021. április 17-én elhunyt Covid-19 betegségben, emlékét szívünkben örökre megőrizzük.
Kerekes székes, látássérült vagyok. Szemivel – a kutyámmal és hű fegyverhordozómmal – járjuk a hétköznapok világát (úgymint munka, család, szórakozás). Igyekszünk az életünket úgy “konvertálni”, hogy mindketten a lehető legminimálisabban érezzük csak meg a dupla hendikep hátrányait. A ParaDance Company-t barátaimmal együtt hívtuk életre, így bábaként lehettem jelen a nagyszerű születésnél. A csoport életének összehangolása és a tánc iránt érzett szeretet és alázat teszi teljessé az életemet, valamint minden egyes közönség előtti táncolást követően a taps, amit kapunk vagy kapni fogunk.
Faragó Erzsébet ( Táncos )
Kicsi gyerekkorom óta csodáltam mindenféle mozgást, amikor az ember képes uralni a saját testét. Különösen vágytam a táncra. Ha az életem nem így alakult volna, akkor egész biztos, hogy néptáncos lettem volna. Ám abban az időben egy járóképtelen fiatalnak csupán az ábrándozás maradt. Akkor még elképzelhetetlen volt, hogy valaki kerekes székkel nyilvánosan zenére mozogjon. Azóta – szerencsére – sokat változott a világ. Amikor a lányom felcseperedett és ott tekergett a tükör előtt, újra felébredtek bennem ezek a régi érzések. Akkortájt alakultak az első olyan tánccsoportok, ahol kerekes székesek is próbálgatták ezt a műfajt. Hosszú vívódás után engedtem a rábeszélésnek, és nem bántam meg. A mozgás, a zene, a tánc, a jó társaság egy új dimenziót nyitott meg számomra.
Pintér Zsuzsanna ( Táncos )
13 éves vagyok. Nagy álmom, hogy könyvíró és divattervező legyek. Szeretek úszni, szeretem a zenét és a táncot. Tanulok, hatodikos vagyok a Csik Ferenc Általános Iskolában. A tánccsoporttal egy balatoni vitorlás versenyen ismerkedtem meg, 2016 nyara óta vagyok a csapat tagja.